ENCOD HÍRLEVÉL 48

Néhány héten belül megfigyelhetjük Barack Obama amerikai rendszer megváltoztatására tett ígéretének első igazi jelét. Amikor az ENSZ Kábítószerügyi Bizottsága (UNODC) március 11-től 20-ig ülést tart Bécsben, hogy az előttünk álló évekre új irányokat szabjon meg a nemzetközi drogpolitikát illetően, a világ szeme azokon lesz majd, akiket az új Fehér Ház az ülésen való felszólalással bízott meg.

Vajon továbbra is egyirányú zsákutcába vezeti a világot Washington, vagy végre megindul valamiféle párbeszéd? A globális drogpolitikai játék két másik kulcsszereplője, az ENSZ Drogszabályozási Hivatala és az Európai Unió hogyan reagál majd a lehetőségre, hogy megváltoztathatják a történelem menetét? Milyen valódi kilátások rejtőznek abban az álomban, hogy a világ vezetői a globális drogok elleni háború tébolya helyett végre valahára nekilátnak egy racionálisabb alternatíva megvitatásának?

Mint a Kábítószerügyi Bizottság éves üléseinek házigazdája, az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságnak Bécsben nem áll érdekében semmi, ami a jelenleg hatályos status quo mögötti konszenzust veszélyeztetné. Mint ahogy azt Antonio Maria Costa vezető igazgató példáján keresztül láthatjuk (aki határozottan elutasította a holland kannabisz szabályozás kimeneteleinek megvitatását), az új drogpolitikai szemléletekhez vezető ajtó zárva van. Ami az Európai Uniót illeti, a jövő leginkább a szóvivőkön múlik, mivel az Unió kormányai között született legendás szerződések, valamint a szavak és a bürokrácia tettei közt húzódó ellentmondások mind a mai napig az egyik fő akadályt képezik az előrehaladásban.

Hollandiában, ahol a kannabisz a felnőttek számára már 1976 óta hivatalosan is elérhető a coffeeshopokban, a kannabiszt fogyasztók száma alacsonyabb, mint a szomszédos országokban, ahol azt csak feketén lehet beszerezni. Ebből kifolyólag a kannabisz szabályozását nem Hollandiában, hanem elsősorban ezekben az országokban kell megkérdőjelezni. Ezt az alapismeretet az EU politikusai nem hajlandók felvállalni, és a szófogadó köztisztviselők pedig nem erőltetik. Mindeközben bárminemű, drogokról szóló vitát elkerülnek, az EU drogszabályozásai pedig továbbra is csupán üres formalitások az adófizetőktől elcsalt pénzen.

Az Európai Bizottság 2008 decemberben egy új EU Drogellenes Cselekvési Tervvel állt elő anélkül, hogy teret adtak volna beleszólni az Európai Parlamentnek, az újonnan létrehozott Civil Közösségi Fórumnak, vagy a Nyilvános Internetes Fórumnak, melyet kifejezetten ezzel a céllal hoztak létre két hónappal ezelőtt. Kizárólag miniszterek és köztisztviselők vettek részt a terv összeállításában, amely második legfontosabb prioritásként ironikusan az „EU állampolgárainak a drogpolitikában való részvételét” sorolja. A tervben - igazán hősies kifejezésmóddal – meghirdettek, hogy 2009 júniusában létrehozzák az úgynevezett Európai Drogellenes Szövetséget, amely az állampolgárok és hatóságok közös társulása lesz a drogok legyőzésére.

Az „Európai Drogellenes Szövetség” olyan kifejezésnek tűnik, amely egy vacsora utáni beszélgetés során jött létre az EU vezetői között. Még azok az emberek, akik Brüsszelben az Európai Bizottság Drogellenes Részlegének irodájában dolgoznak, sem képesek megmagyarázni, hogy mit kíván a szövetség elérni, vagy mi képezi azt.

A következő Civil Közösségi Fórumra az Encod elkészít egy javaslatot, melyben leírja, hogy hogyan is nézne ki valójában az európai hatóságok és állampolgárok között egy igaz és hatékony párbeszéd a drogpolitikáról. A dialógus a közös érdekeink ismeretein alapul: a legjobb tudásunk és szakértelmünk szerint a bizonyított és tényszerű információkat formáljuk át racionális és gyakorlatias javaslatokká a jobb megközelítés érdekében.

Az utóbbi hónapokban az Encod európai felmérést végzett a drogfogyasztással foglalkozó szervezetek körében. Némelyikük 35 évnyi tapasztalatot tudott a háta mögött olyan témákban, mint a hatóságokkal történő egyeztetés, vagy alapvető javaslatok tétele a drogpolitikában érintett állampolgárok és a hatóságok közötti hidak felépítése érdekében.

Időközben az Encod átmeneti modelleket létesít egy olyan jövőért, amelyben a droggal kapcsolatos problémákat szociális és egészségügyi, nem pedig bűnözői kérdésként kezelik.

Noha idén – szervezési problémák miatt – az Encod nem kezdeményez nagy demonstrációkat a bécsi ENSZ épülete előtt, egy több főből álló delegáció odabent, az ülésen képviseli majd azon állampolgárok tapasztalatait, akiket a legjobban érint a globális drogpolitika.

A delegáció képviselőivel egy héttel a Bécsi esemény előtt, március 4-én nyílik lehetőség a találkozásra. Ekkora szervezi az Encod konferenciáját az Európai Parlamentben, melynek elnevezése „ Koka 2009 – üldözéstől indítványig”. A bolíviai kormánnyal és a koka-termesztők szervezeteivel közösen összeállított konferencián Giusto Catania európai parlamenti tag pártfogásával, az Encod egy új modellt indítványoz, aminek lényege a rendes koka-levelekből előállított termékek üzleti alapokra történő helyezése Európában – a tisztességes kereskedelem mintájára.

A modellnek megfelelően, a koka termékek nem lesznek elérhetők a szabad piacon. Az üzleti tranzakciókat egyesületek (mind a koka-termesztők, mind a koka felhasználók részéről) egyedi cégek közreműködése nélkül hajtják végre. A modell egy megállapodáson alapul, melyet az Encod és a különböző bolíviai koka-termesztő szövetségek is aláírtak, és egyben ezen indítvány tulajdonjogát élvezik majd.

Az elképzelés az volt, hogy a koka-levél sokkal egészségesebb felhasználását mutassák be a világnak, mint ami az Andok régióján kívül terjedt el kokain vagy Coca Cola formájában. Lenyűgöző információk állnak rendelkezésre a koka-levél testre és lélekre gyakorolt pozitív hatásait illetően. Egy 1978-ban készült Harvardi] tanulmány szerint a koka-levelek fogyasztása teában vagy más termékekben nem idéz elő negatív mellékhatásokat, hanem inkább könnyed stimulálóként, anti-depresszánsként, vagy helyi érzéstelenítőként hat, s egyben javítja a has, az izmok és a torok működését, valamint alkalmazható elhízás és cukorbetegség kezelésére is.

Az ENSZ Csúcson Bécsben a bolíviai kormány indítványozni fogja a koka-levél üldözésének betiltását. Amikor az indítványt fontolóra veszi Barack Obama, egyidejűleg észre kell vennie, hogy igenis, képes egy háborút megállítani, amely az Andoki térséget egy drogpolitikai Guantanamo-vá változtatta át. Az Andoki térségben a koka-levelek termesztésének dekriminalizálásával és a koka-levél világpiaci elérhetőségének engedélyezésével, a koka termesztés egy igazságosabb és hatékonyabb ellenőrző rendszer kialakítását tenné lehetővé, és egyben lehetőség nyílna a fenntartható fejlődés formálására a kokát termesztő régiókban.

Az Encod az Andok térségbeli koka-termesztők szervezeteivel 1995 óta együtt kampányol a hagyományos koka-levél legális használatáért Európában, s egyben próbálja a Nyugati világnak megmutatni e termék megfelelő felhasználását és csökkenteni a koka elérhetőségét a kokain illegális előállításához. Ezt a felhívást az Európai Parlament többször is megtette. Mióta Evo Morales – a koka-termesztők vezetője – Bolívia elnökévé vált, az ország kormánya is sürgeti az ENSZ-t, hogy a kokát iktassák ki a tiltott drogok listájáról.

Hasonló elmélet vonatkozik a kannabisz legális használatára, melyet tradicionálisan termesztenek Marokkóban, vagy az ópiumra Afganisztánba, és a személyes fogyasztásra történő bármilyen növény termesztésére bárhol.

A Fehér Házból kapott zöld jelzéssel az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának (UNODC) és az EU-nak is felelősséget kell vállalnia, és meg kell kezdenie az olyan szabályozások mielőbbi lebontását, melyek ezt a világot a szervezett bűnözés játszóterévé változtatták. Az emberi jogok adta kereteken belül minden társadalomnak jogában áll a maga kultúrájának megfelelően szabályozni azoknak az anyagoknak az előállítását és kereskedelmét, amelyeket az ott élők fogyasztani szeretnének.

Írta: Joep Oomen (Peter Webster közreműködésével)